A futárflotta néhány év alatt átalakult: a kisautók és robogók mellé e-rollerek, elektromos kerékpárok és teherkerékpárok (cargo bike) kerültek, részben a cég tulajdonában, részben a futárok saját eszközeként. Alkuszként azt látom, hogy ezek az eszközök a legtöbb cég járműlistájából egyszerűen hiányoznak – nincs rendszámuk, nem kell őket forgalomba helyezni, így biztosítási kérdésként sem jelennek meg. Pedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény gépjármű-fogalma ma már a nagyobb teljesítményű mikromobilitási eszközökre is kiterjed, és egy gyalogos elütése után a kérdés nem az lesz, hogy a roller „csak egy roller” volt-e, hanem az, hogy ki az üzembentartója, és volt-e rá fedezet.
- A Gfbt. gépjármű-fogalma szerint kgfb-köteles a kizárólag motorral hajtott eszköz, ha tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy ha 25 kg-nál nehezebb és 14 km/h-nál gyorsabb – a pedálrásegítéses (pedelec) kerékpár nem tartozik ide.
- A szerződést az üzembentartó köti – a nyilvántartásba nem vett eszköznél a Gfbt. szerint a tulajdonos vagy a használó –: a cég saját eszközeire a cég, a futár saját rollerére a futár; a megrendelő cég a szerződésében kérheti a fedezet igazolását.
- Biztosítás nélkül a károsultnak a Kártalanítási Számla fizet, és a kifizetett összeget a biztosítás nélküli üzembentartótól követelheti vissza; a futár saját sérülésére a kgfb nem fedezet, arra a baleseti védelem való.
Melyik eszközre vonatkozik a kgfb-kötelezettség?
A 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 3. §-ának hatályos gépjármű-fogalma szerint gépjármű a szárazföldön, de nem sínen közlekedő, kizárólag mechanikus erővel működtetett jármű – függetlenül attól, hogy hatósági nyilvántartásba vették-e –, amelynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h-t, vagy amelynek legnagyobb sajáttömege meghaladja a 25 kg-ot és legnagyobb tervezési sebessége a 14 km/h-t. A törvény kiveszi a fogalomból a kizárólag mozgáskorlátozott személyek általi használatra szánt kerekesszékes járműveket, az elektromos rásegítéssel működő (pedelec) kerékpárokat és a mozgáskorlátozott személy által vezetett e-moped járműveket. A kötelezettség a MABISZ és a szaksajtó közlései szerint 2024. július 16. óta él; a hatályos szöveget a Nemzeti Jogszabálytárban érdemes ellenőrizni, mert a mikromobilitás szabályozása – a közlekedési szabályok oldalán is – mozgásban van.
Futárflottára lefordítva: a 25 km/h-nál gyorsabbra tervezett e-roller kgfb-köteles akkor is, ha könnyű; a nagyobb, 25 kg feletti rollerek és ülőrollerek már 14 km/h felett is. A klasszikus pedelec – amelynél a motor csak pedálozás közben segít, és 25 km/h-nál leáll – nem gépjármű, ezért a legtöbb futár-e-bike és a pedálrásegítéses teherkerékpár nem kgfb-köteles. Más a helyzet, ha az eszköz gázkarral, pedálozás nélkül, önállóan a motorral is halad: ekkor a gyártói adatlap tervezési sebessége és tömege dönt, és egy nehéz, gázkaros cargo bike a fogalom alá eshet. Az elektromos robogó (segédmotoros kerékpár, kismotor) eddig is gépjármű volt. Kétséges adatlapnál a biztosítóval vagy a MABISZ-szal érdemes tisztázni a besorolást, mielőtt az eszköz forgalomba kerül – a kötelezettség ugyanis nem a KRESZ-kategórián, hanem a Gfbt. fogalmán múlik.
Ki az üzembentartó: a cég vagy a futár?
A Gfbt. 4. §-a szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a biztosítási szerződést megkötni és díjfizetéssel hatályban tartani. Üzembentartó a törvény fogalmai szerint a hatósági okiratba bejegyzett személy, ennek hiányában a tulajdonos, a hatósági nyilvántartásba nem vett gépjárműnél pedig a gépjármű tulajdonosa vagy használója – a rendszám nélküli rollernél tehát az is, akié az eszköz, és az is, aki használja. Ha a cég vásárolta és adja a futár alá, a cég tulajdonosként üzembentartó, és a kötelezettséget a gyakorlatban a cég teljesíti; mivel a törvény a használót is nevesíti, a gépjármű-használati szabályzatban és a futárral kötött szerződésben érdemes rögzíteni, hogy a kgfb-t a cég köti és tartja hatályban. Ha a futár egyéni vállalkozóként vagy alvállalkozóként a saját rollerével dolgozik, a kötelezettség a futáré, de a megrendelő cég sem mentes a kérdéstől: ha a futár biztosítás nélkül okoz kárt, a károsult és a Kártalanítási Számla kezelője a felelősöket keresi, és a cég a szerződéses lánc végén könnyen vitába kerül. Bérelt vagy megosztott (sharing) eszköznél a biztosítás jellemzően a bérbeadó, üzemeltető dolga, de ezt a bérleti feltételben kell megnézni. A szerepek tisztázásához a üzembentartó–tulajdonos–lízing cikk ad keretet.
Mi történik baleset után biztosítás nélkül?
A kgfb a futár által másnak okozott kárt rendezi: a gyalogos sérülését, a parkoló autó horpadását, a kirakat üvegét. Ha nincs biztosítás, a károsult nem marad kielégítetlenül: a Gfbt. 35. §-a szerint a Kártalanítási Számla kezelője helytáll akkor is, ha a kárt okozó eszközt soha nem vették nyilvántartásba, a kifizetett összeget azonban a törvény visszakövetelési szabályai alapján a biztosítással nem rendelkező üzembentartótól – és a 34. §-ban felsorolt esetekben, például ittas vezetésnél, a vezetőtől – követelheti. Ehhez jön a biztosítatlan időszakra a törvény szerinti fedezetlenségi díj. Ha a futár munkavállaló, a Ptk. 6:540. §-a szerint a munkáltató felel a károsult felé azért a kárért, amelyet az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben okozott; alvállalkozó (megbízott) futárnál a Ptk. szerint a megbízó a károsulttal szemben a futárral együtt felelhet, és csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a futár kiválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében nem terheli felróhatóság – ez már a munkáltatói felelősség területe. És ami a legtöbb cégnek meglepetés: a futár saját sérülésére a saját rollerének kgfb-je nem fedezet, mert az a másoknak okozott kárra szól – erre a sofőrök baleseti védelméről szóló cikkben leírt csoportos balesetbiztosítás való.
Hogyan illeszkedik mindez a flottához?
A mikromobilitási eszközöknek nincs rendszámuk, ezért a biztosítók jellemzően a gyári vagy alvázszám alapján, külön mikromobilitási kgfb-termékként kötik rájuk a szerződést; hogy ezek a flottaszerződés keretébe vonhatók-e, vagy a futárautók mellett külön kötvényként élnek, biztosítónként eltér. Cascót ezekre az eszközökre a hazai piac csak szűk körben kínál, a lopás és a rongálás ezért jellemzően a cég saját kockázata vagy a telephelyi vagyonbiztosítás kérdése. A gyakorlati kulcs a járműlista: kerüljön bele minden eszköz típussal, gyártói tervezési sebességgel és tömeggel, tulajdonossal (cég vagy futár), a kötvény számával és a díjfizetés állapotával. A kgfb díjnemfizetés miatt a törvényben rögzített türelmi idő után megszűnik, és egy saját rollerrel dolgozó futárnál ezt a cég csak akkor veszi észre, ha kéri az igazolást. A futár- és kiszállító flottáról szóló cikk sofőr-rotációs és állományváltozási tanácsai itt is érvényesek: a pörgő futárállomány pörgő eszközállományt jelent.
Mit tegyen a gyakorlatban?
Először leltározza az eszközöket: mi a cégé, mi a futároké, mi bérelt. Másodszor nézze meg minden típus gyártói adatlapját – tervezési sebesség, sajáttömeg, van-e önálló motoros hajtás –, és ebből állapítsa meg, mely eszköz esik a Gfbt. fogalma alá. Harmadszor a céges eszközökre kösse meg a kgfb-t, és vezesse a kötvényeket a járműlistában. Negyedszer az alvállalkozói és megbízási szerződésekbe vegye fel a futár kötelezettségét: érvényes kgfb a saját eszközre, a kötvény és a díjfizetés igazolása, az eszközcsere bejelentése. Ötödször a belső kár-rendet egészítse ki a rolleres balesetre: fotó, tanú, a károsult adatai, bejelentés a biztosító kárvonalán. Ha a besorolásban vagy a flottakeretbe illesztésben elakad, segítek, amiben tudok – a biztosító pedig csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény, ezért a fedezetlen roller nem apró kockázat, hanem a cég saját mérlegének tétele.
Kérdés a saját futárflottája eszközeire szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Gfbt. – 2009. évi LXII. törvény 3. § (gépjármű, üzembentartó fogalma), 4. § (biztosítási kötelezettség), 34. § (visszakövetelés), 35. § (Kártalanítási Számla) (njt.hu)
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:540. § (felelősség az alkalmazott károkozásáért) (njt.hu)
- bank360.hu – Zűrösen indulhat az e-rollerek kötelező biztosítása (2024. július 16-i kezdet, határértékek)
- economx.hu – Rolleresek: drágulás és riasztó baleseti adatok (2026. július, a kötelezettség hatálya és köre)
- MABISZ – Magyar Biztosítók Szövetsége (mikromobilitási kgfb tájékoztatók)
