Hétfő reggel a terítőjárat kisteherautóján egy tenyérnyi horpadás van a jobb hátsó ajtón. Pénteken három sofőr vezette, hétvégén a telephelyen állt, és senki nem tud semmiről. Ez a jelenet minden többsofőrös flottában visszatér, és a kimenetele rendszerint ugyanaz: a kár a cégnél marad, mert nincs, akire bizonyítani lehetne, a casco-bejelentés pedig „ismeretlen időpontban, ismeretlen helyen” szöveggel indul. Alkuszként azt látom, hogy ezt a kárfajtát nem a biztosítás oldja meg, hanem egy kétperces átadás-átvételi rutin – és hogy ennek a rutinnak nem csak munkajogi, hanem kárrendezési és kárstatisztikai haszna is van. Ez a cikk arról szól, mit rögzítsen a jegyzőkönyv, hogyan fotózzon a sofőr, és mi történjen, ha mégis előkerül egy gazdátlan horpadás.
- Jegyzőkönyv nélkül nincs bizonyíték: az Mt. 179. §-a szerint a kárt, a kötelezettségszegést és az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania – a „valaki a héten” nem bizonyít, így a kár a cégnél marad.
- Az átadás-átvételi rutin (jegyzőkönyv, nyolc fotó, tartozéklista) három dolgot szolgál egyszerre: a felelősség tisztázását, a casco-bejelentés időszerűségét és körülményeinek megadását, valamint a kárstatisztika tisztán tartását.
- Az Arval 2025-ös flottastatisztikája szerint a károk több mint 60 százaléka rutinhelyzetből – kőfelverődésből, parkolásból, tolatásból – ered; ezek a csendes károk azok, amelyekre a helyszíni baleseti rutin nem ad választ.
Miért marad a rejtett kár a cégnél?
A számok szerint a flottakárok többsége nem baleset. Az Arval Magyarország 2025-ös, több mint 4700 káreseményt feldolgozó statisztikája szerint a károk több mint 60 százaléka rutinhelyzethez kapcsolódik, nem közúti balesethez: a felverődő kő 37,3, a parkolási kár 23,1, a tolatás közbeni sérülés 3,7 százalékot tesz ki, és a járművek közel fele évente legalább egyszer kárjavításra szorul. Ezek pontosan azok a károk, amelyeket a helyszínen senki nem jelent – nincs másik fél, nincs baleseti bejelentő, csak egy karc, amely „valamikor a héten” keletkezett.
A munkajogi oldal ezért nem a sofőrnek, hanem a cégnek nehéz. A munkavállaló az Mt. 179. §-a szerint akkor felel, ha a munkaviszonyból származó kötelezettségét megszegte, és nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható – a kárt, a kötelezettségszegést és a kettő közötti okozati összefüggést viszont a munkáltatónak kell bizonyítania, és a kártérítés enyhe gondatlanságnál legfeljebb négyhavi távolléti díj (kollektív szerződéssel legfeljebb nyolchavi); a teljes kár csak szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál követelhető. Ha három sofőr közül nem tudni, melyik parkolt a betonoszlopnak, nincs bizonyíték, nincs követelés. Hogy mit követelhet a cég egyáltalán, és miért nem lehet az önrészt egyszerűen levonni a bérből, arról az önrészről és a dolgozói felelősségről szóló cikkem ír.
A kárrendezési oldal sem egyszerűbb. A casco töréskárként jellemzően fedezi a parkolási sérülést, de önrésszel és a kárhányad terhére; a feltételek emellett a kár bejelentését meghatározott határidőn belül, a káresemény idejének, helyének és körülményeinek megjelölésével kérik – a határidő biztosítónként eltér. A Ptk. 6:453. §-a szerint a késedelmes bejelentés csak akkor jár jogkövetkezménnyel, ha emiatt lényeges körülmény kideríthetetlenné válik – egy parkolási kárnál azonban az időpont és a hely éppen ilyen lényeges körülmény lehet, és a „nem tudjuk, mikor” bejelentés a biztosítónál kérdéseket vet fel. Hogy egy kis kárt egyáltalán érdemes-e bejelenteni, külön döntés – a kis károk dilemmájáról írtam –, de a döntéshez tudni kell, mikor és hogyan keletkezett a kár.
A jegyzőkönyv: mit rögzítsen, hogy bizonyítékként is megálljon?
Az átadás-átvételi jegyzőkönyv nem bürokrácia, hanem időbélyeg: azt rögzíti, milyen állapotban vette át a sofőr az autót, és milyenben adta vissza. A két időbélyeg közé eső kár az övé – ez az egyetlen mód, hogy a bizonyítási teher a cég számára elviselhető legyen. A jegyzőkönyv minimuma: dátum és óra, rendszám, az átadó és az átvevő neve és aláírása, kilométeróra-állás, üzemanyagszint vagy töltöttség, és egy karosszéria-rajz, amelyen a meglévő sérülések helye, mérete és jellege (karc, horpadás, repedés) jelölve van. Ehhez jön a tartozéklista: pótkerék vagy defektjavító készlet, emelő, elakadásjelző, láthatósági mellény, elsősegélycsomag, elektromos járműnél a töltőkábel, valamint a papírok és kártyák – forgalmi, zöldkártya, baleseti bejelentő, tankkártya. Érdemes a szélvédőt, a gumikat és a műszerfali figyelmeztető lámpákat is egy-egy rovatban rögzíteni.
A tartozékoknak külön munkajogi súlyuk van. Az Mt. megőrzési felelősségi szabálya (180. §) szerint a jegyzék vagy elismervény alapján, visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett dologban keletkezett hiányért a munkavállaló akkor felel, ha azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli, és csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan ok okozta – a megrongálódásra viszont az általános, 179. § szerinti felelősség marad. Egy aláírt tartozéklista tehát az eltűnt töltőkábelnél vagy tankkártyánál sokkal többet ér, mint a horpadásnál; a horpadásnál a két időbélyeg a fegyver. A finanszírozók átvételi útmutatói – például a Merkantil flotta gépjármű-átvételi útmutatója – pontról pontra leírják, mit néznek a lízing végén; érdemes a belső jegyzőkönyvet ugyanezekre a pontokra építeni, mert a futamidő végén ugyanezekért fizet a cég.
A fotórutin: nyolc kép, két perc
A papír jegyzőkönyv a fotók nélkül vitatható, a fotók a jegyzőkönyv nélkül értelmezhetetlenek – együtt működnek. A rutin egyszerű legyen, különben nem tartják be: négy sarokból egy-egy kép, amelyen a rendszám és a jármű két-két oldala is látszik, oldalanként egy kép a kerekekről és a felnikről, a műszerfal a kilométerórával és az üzemanyagszinttel, végül a belső tér – ez a nyolc kép. Ha a sofőr ismert sérülést lát, arról közeli kép is kell, mellette egy viszonyítási pont – kulcs, bankkártya –, hogy a méret később is megítélhető legyen. A telefon időbélyege csak akkor bizonyít, ha a képek a készülékről még aznap egy közös, céges tárhelyre kerülnek: flottaszoftver átadás-modulja, megosztott mappa a rendszám és a dátum nevével; a privát chatcsoport erre nem alkalmas, mert a képek a sofőr kilépésével eltűnnek. A képeken nem kell a sofőr arca – a jármű a téma, az adatkezelés így is egyszerűbb.
A rutin akkor működik, ha mindkét irányban megy: a leadó sofőr a leadáskor, az átvevő az indulás előtt fotóz, és ha eltérést lát, még indulás előtt jelzi. Telephelyi kulcsátadó pontnál ez a diszpécser kezében is lehet; éjszakai műszakváltásnál a világítás a kulcs, mert a sötét parkolóban készült képen a horpadás nem látszik. Ahol telematika van, a kilométeróra-állás és a mozgásadatok a fotók mellé rendezhetők, ami a „ki vezette pénteken” kérdésre is választ ad – mit tud és mit nem a flottakövetés, arról a telematikáról szóló cikkem szól.
Ha mégis előkerül egy ismeretlen horpadás
Első lépés a jegyzőkönyvek alapján szűkíteni: az utolsó sérülésmentes átvétel és az első sérült leadás közötti sofőr az érintett. Ha a rutin hézagos volt, és a kár nem köthető senkihez, a cég dönt: casco-bejelentés önrésszel és kárhányad-teherrel, vagy rendezés saját keretből – a bejelentés elsődleges útja mindkét esetben a biztosító kárvonala vagy portálja, ha a cég a bejelentés mellett dönt. Ha a felelős sofőr azonosítható, a követelés az Mt. keretei között mozog: nincs automatikus bérlevonás (Mt. 161. §), a megállapodás az út, enyhe gondatlanságnál a négyhavi korlát, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásnál a teljes kár. A szabályzatba való, hogy minden sérülést – a legkisebbet is – a sofőr még aznap jelent, és hogy a nem jelentett, utóbb felfedezett kár külön elbírálás alá esik; a sofőr-szabályzatról szóló cikkben ennek a kár-rutinnak a helyét írtam le, a baleseti helyszíni teendőket pedig a helyszíni checklist rögzíti. A kárstatisztika oldaláról is érdemes gondolkodni: a gazdátlan károk évfordulóra összegyűlve rontják a képet a biztosító előtt, miközben a sofőrökhöz köthető károkra legalább célzott megelőzés építhető.
Mit tegyen a flottafelelős? Készítsen egyoldalas jegyzőkönyv-sablont a fenti rovatokkal, tegye kötelezővé a nyolc fotót minden átadásnál, jelöljön ki egy céges tárhelyet és egy megőrzési időt, és írja be a sofőr-szabályzatba az aznapi jelentési kötelezettséget. Alkuszként abban tudok segíteni, hogy a casco-feltétel bejelentési határidejét és bizonyítási elvárásait az Ön flottájára vetítve elmagyarázom – ha szól, segítek, amiben tudok. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény, és amit időben, körülményeivel együtt bejelentettek; a többi a cég jegyzőkönyvein múlik.
Kérdés a saját flottája átadás-átvételi rendjére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Mt. – 2012. évi I. törvény 161. § (levonás a munkabérből), 179. § (a munkavállaló kártérítési felelőssége), 180. § (megőrzési felelősség)
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:453. § (a biztosítási esemény bejelentése, a késedelem következménye)
- Economx, 2026. február 10.: „Tévhit, hogy balesetből eredne a legtöbb autókár: erre fizetnek rá a cégek” – az Arval Magyarország 2025-ös kárstatisztikája
- Merkantil Bank – Flotta gépjármű-átvételi útmutató (személygépkocsi)
