A flottás autót a dolgozó házastársa vezette hazafelé; a raktáros kölcsönadta a kisteherautót a szomszéd cég sofőrjének; a projektre bevont alvállalkozó embere ült a volán mögé; a dolgozó tizennyolc éves fia „csak elugrott” vele a boltba. Kárnál mindegyik esetben ugyanaz a kérdés érkezik: fizet-e a casco, ha nem az vezetett, akire a cég gondolt? Alkuszként azt látom, hogy a kkv-k a „ki vezethet” kérdést a kulcsátadásig nem tisztázzák, kárnál viszont a feltételek több szabályt is a vezető személyéhez kötnek. A válasz ritkán egyszerű igen vagy nem: azon múlik, hogy a helyzet kizárás vagy mentesülési ok alá esik-e, és ez a két dolog nem ugyanaz. A magánhasználat általános kérdéseit a vegyes használatról szóló cikk tárgyalja; ez az írás kifejezetten a vezető személyéről szól.
- A casco a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának fizet, a sofőr nem biztosított, hanem „jogosan vezető személy” – a vezető személye kizáráson vagy mentesülési okon keresztül számít, és ez a kettő nem ugyanaz.
- A Ptk. 6:464. §-a szerint a biztosító akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerződő, a biztosított, a közös háztartásban élő hozzátartozójuk vagy a feltételben meghatározott alkalmazottjuk, megbízottjuk szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta; a hazai feltételek ide sorolják a jogosítvány hiányát és az ittas vezetést.
- Engedéllyel vezető családtag vagy partner esetén a casco jellemzően fizet; az engedély nélkül elvitt jármű lopásfedezeti kérdés, ahol a kulcskezelés dönt – a kgfb-nél pedig a Gfbt. 34. §-a szerint a biztosító az engedély nélküli vezetőtől követelheti vissza a kifizetett kárt.
Kié a fedezet: a cégé, nem a sofőré
A casco vagyonbiztosítás: a biztosított a jármű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó, illetve aki a biztosítási esemény elkerülésében egyébként érdekelt – egy hazai flotta-casco feltétel így fogalmaz –, a szolgáltatásra pedig a biztosított tulajdonos jogosult. A sofőr nem biztosított, hanem „a járművet jogosan vezető személy”; a fedezet nem az ő személyéhez, hanem a járműhöz kötődik. Ebből következik az alapszabály: a casco a cégnek fizet a jármű káráért attól függetlenül, ki ült a volánnál – hacsak a vezető személye miatt kizárás vagy mentesülési ok nem áll fenn. A kgfb-nél ez fordítva működik: ott a Gfbt. szerint az üzembentartó mellett a jármű vezetője is biztosított, a biztosító a károsultnak fizet, és utána a törvény 34. §-a szerinti esetekben – például engedély nélküli, ittas vagy jogosítvány nélküli vezetésnél – a vezetőtől, bizonyos esetekben az üzembentartótól követelheti vissza a kifizetett összeget.
Kizárás vagy mentesülés: két különböző kapu
A kizárás azt jelenti, hogy az esemény eleve nem biztosítási esemény – ilyen a hazai feltételekben jellemzően a versenyen vagy arra felkészülés közben keletkezett kár, az egy évnél rövidebb időre bérbe adott vagy taxiként üzemeltetett jármű, vagy a lopáskár akkor, ha a cég a járművet más birtokába adta (kölcsön, bérlet), és az így jogszerűen birtokló személy sikkasztja el. Kizárásnál nem a vétkességet vizsgálják: a kérdés az, hogy a feltétel szövege szerint az adott helyzet egyáltalán a fedezetbe tartozik-e. A mentesülés más: az esemény biztosítási esemény, de a biztosító szabadul a fizetés alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a Ptk. 6:464. §-ában megjelölt személyi kör – a szerződő, a biztosított, a velük közös háztartásban élő hozzátartozó, illetve az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazott, tag vagy megbízott, jogi személy biztosítottnál pedig a feltételben megjelölt vezető beosztású tisztségviselő és a jármű kezelésére jogosított tag, munkavállaló vagy megbízott – jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A flotta-casco feltételek ezt a kört jellemzően a szerződőre és a biztosítottra, a velük közös háztartásban élő hozzátartozóra, az alkalmazottra és a megbízottra nevesítik, és felsorolják, mit tekintenek súlyosan gondatlannak: a jogosan vezető személy érvényes, megfelelő kategóriájú vezetői engedélyének hiányát, az alkohol vagy más, a vezetési képességet befolyásoló szer hatása alatti vezetést, az elhanyagolt műszaki állapotot, a szakszerűtlen használatot, a le nem zárt járművet. A bizonyítás a biztosítóé – ezt a Ptk. szabálya írja elő. Hogy egy adott helyzet kizárás vagy mentesülés, a saját feltételében kell megnézni: biztosítónként eltér.
Három tipikus helyzet
Családtag vezet engedélyezett magánhasználat mellett. Ha a cég a magánhasználatot és a családtag vezetését megengedte, a házastárs jogosan vezető személy: a hazai feltételek szerint a casco jellemzően fizet, ha volt érvényes jogosítványa, nem ittasan vezetett, és nem szándékosan okozta a kárt – egy közlekedési szabálysértés (elnézett elsőbbség, figyelmetlen tolatás) önmagában nem mentesülési ok, egy alkuszi szakértői válasz is így fogalmaz. Ha a belső szabályzat tiltotta a családtag vezetését, az a biztosító felé jellemzően nem kizárás – hogy a „jogosan vezető” fogalmához a feltétel fűz-e következményt, biztosítónként eltér –, hanem elsősorban a cég és a dolgozó közötti ügy. Egy kivételre érdemes gondolni: a flotta-casco feltételek a mentesülési okokat – a jogosítvány hiányát, az ittas vezetést – jellemzően a járművet jogosan vezető személy magatartásához kötik, függetlenül attól, hogy dolgozó vagy családtag ül a volánnál; a Ptk. „közös háztartásban élő hozzátartozó” fordulata céges szerződőnél a dolgozó házastársára nem, egyéni vállalkozó üzembentartónál viszont vonatkozik. A házastárs súlyosan gondatlan vezetése ezért ugyanúgy mentesülést hozhat, mint a dolgozóé.
Alvállalkozó, partnercég sofőrje, kölcsönadott jármű. Aki a cég engedélyével vezet, jogosan vezet – a casco töréskárnál jellemzően ugyanúgy fizet, mint a saját dolgozó esetén. A kockázat máshol van: ha a cég a használatért díjat kér, a bérbeadási kizárás közelébe kerül; ha a kölcsönbe adott járművet a jogszerűen birtokló nem hozza vissza, az a hazai feltételek szerint jellemzően sikkasztás, amelyre a lopásfedezet nem terjed ki; és a jármű állapotát átadás-átvételi jegyzőkönyv nélkül utólag nehéz bizonyítani. Alvállalkozónak jármű átadása előtt ezért érdemes írásban rögzíteni a használat célját, idejét, a vezető személyét és jogosítványát – és tisztázni, hogy az alvállalkozó saját felelősségbiztosítása mit fedez a cég járművében okozott kárból.
Engedély nélkül elvitt jármű. A dolgozó fia, aki a pultról elveszi a kulcsot; a volt munkatárs, aki nem adta le a pótkulcsot. Ez nem jogos használat, hanem önkényes elvétel: a casco lopásfedezete alá tartozhat, de ott a kulcs- és okmánykezelés szabályai döntenek – ha a kulcs illetéktelen számára hozzáférhető volt, a biztosító a feltétel szerint mentesülhet – a nézett feltétel a kulcsok elzárt tárolását kifejezetten előírja. A kgfb-nél a Gfbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja szerint a biztosító a károsultnak kifizetett összeget attól a vezetőtől követelheti vissza, aki a járművet az üzembentartó engedélye nélkül vezette – összeghatár nélkül. A lopáskár szabályait a lopáskárról szóló cikk részletezi.
Jogosítvány és szonda: a sofőr személyéhez kötött mentesülési okok
Két mentesülési ok szinte minden hazai feltételben szerepel: a vezetői engedély hiánya (lejárt, bevont, nem megfelelő kategória) és az ittas vagy bódult vezetés. Mindkettő a jogosan vezető személyre vonatkozik – tehát a saját dolgozóra is –, és mindkettőnél a cég tehet a legtöbbet: dokumentált jogosítvány-ellenőrzéssel és írásba foglalt alkoholtilalommal. Ennek a kgfb-oldalon is jelentősége van: a Gfbt. 34. §-a szerint a biztosító a jogosítvány nélküli vagy ittas vezetőnek átadott jármű esetén attól a biztosítottól is visszakövetelhet, aki a vezetést átadta, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állapotot nem ismerhette fel, illetve a jogosítvány meglétét alapos okból feltételezte. A cég védekezése tehát nem a kárnál kezdődik, hanem a kulcsátadásnál. Az elutasítások gyakori okait a gyakori elutasítási okokról szóló cikk gyűjti össze.
Mit tegyen a cég?
Rögzítse írásban a sofőr-kört és a jármű átadásának rendjét: ki vezethet, vezethet-e családtag, mi kell ahhoz, hogy partner vagy alvállalkozó embere ülhessen a volán mögé. Ellenőrizze és dokumentálja a jogosítványokat, tartsa rendben a kulcsokat, és minden átadásról készüljön jegyzőkönyv. Ezek nem a biztosítót kötelezik – a biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény –, hanem Önt segítik bizonyítani, hogy a vezető jogosan vezetett, és a cég megtette, ami tőle elvárható. A hat pontot, amelyet a szabályzatban a biztosítás miatt rögzíteni érdemes, a használati szabályzatról szóló cikk veszi végig. Kárnál a bejelentés útja a biztosító kárvonala vagy flotta-portálja; ha a biztosító a vezető személyére hivatkozva mentesülést jelez, és az ügy elakad, segítek, amiben tudok – a feltétel szövegének és a bizonyítási tehernek az értelmezésében.
Kérdés a saját flottája sofőr-körére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Ptk. – 2013. évi V. törvény 6:464. § (a biztosító mentesülése) (njt.hu)
- Gfbt. – 2009. évi LXII. törvény 3. § (biztosított), 34. § (a biztosító visszkereseti joga) (njt.hu)
- Alfa Biztosító – Flotta Casco ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek (FLC-SZ-230801): biztosított, kizárások, mentesülések, kármegelőzési kötelezettség
- CLB – Céges autót nem az alkalmazott vezette, a vezető összetörte: fizet-e a casco? (szakértői válasz)
