A flottás cascokárok elszámolásánál szinte mindig ugyanaz a mondat hangzik el a könyvelésen: „miért kevesebbet utalt a biztosító, mint amennyi a számlán van?” A válasz nem a biztosító önkénye, hanem két törvény együttes hatása: a biztosítási törvény csak számlával térít áfát, az áfa-törvény pedig a céges autók javításának áfáját részben vagy egészben levonhatóvá teszi – amit a cég visszakap az államtól, azt a biztosító nem fizeti ki még egyszer. Ez a cikk a szabályt és a tipikus flottás eseteket teszi sorba, hogy a kárrendezés összege ne legyen meglepetés.
- A Bit. 123. §-a szerint a biztosító a javítás áfatartalmát csak olyan számla alapján térítheti, amelyen az áfa szerepel vagy kiszámítható – kalkuláció alapú, számla nélküli kárrendezésnél nettó összeg jár.
- Áfa-levonásra jogosult cégnek a biztosító a le nem vonható áfa-részt téríti: tehergépjárműnél ez jellemzően nulla, személygépkocsi javítási szolgáltatásánál az Áfa tv. 124. § (4) bekezdése miatt az áfa fele.
- Az önrész nem külön áfa-kérdés: a levonási jog a cég nevére szóló számlához kötődik, nem ahhoz, hogy a számla melyik részét fizette a biztosító – a részleteket a könyvelőjével egyeztesse.
A számla-szabály: Bit. 123. §
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 123. §-a szerint a biztosító a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához szükséges, áfaköteles szolgáltatás – anyag-, javítási, helyreállítási költség – után az áfa összegének megfelelő összeget csak olyan számla alapján térítheti meg, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből az kiszámítható. A szabály 2009 óta a cascóra és a kgfb-re egyaránt vonatkozik; a kgfb-nél a Gfbt. 32/A. § (2) bekezdése külön is rögzíti. Flottás szemmel ebből két eset következik. Számlás javításnál a biztosító a számla szerinti összegből indul ki, és az áfát a cég levonási jogától függően téríti. Számla nélküli, kalkuláció alapú rendezésnél – amikor a cég a kártérítést felveszi, de nem javíttat, vagy saját műhelyben javít – a biztosító a kalkulált javítási költség nettó összegét ajánlja fel; ha később mégis számlával javíttat, az áfa-rész jellemzően utólag rendezhető. A kárrendezés lépéseit a töréskár-cikk írja le.
Levonási jog: tehergépjármű, személygépkocsi, kivételek
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 124. §-a a személygépkocsira külön szabályt ad: az (1) bekezdés c) pontja szerint a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges termék áfája nem vonható le, a (4) bekezdés szerint pedig az ilyen szolgáltatás áfájának 50 százaléka nem vonható le. A javítóműhely számláját a gyakorlat jellemzően szolgáltatásként kezeli, ezért az áfa-visszaigénylésre jogosult cég személygépkocsijánál a biztosító az áfa felét – a le nem vonható részt – téríti, a másik felét a cég az adóbevallásában érvényesíti; van biztosító, amelynek kárrendezési tájékoztatója ezt kifejezetten így írja le. Tehergépjárműnél, ha a cég teljes levonásra jogosult, a biztosító áfát nem fizet, hiszen az nem marad költség. A 125. § kivételeket ad – például ha a személygépkocsit igazoltan továbbértékesítésre, bérbeadásra vagy taxiszolgáltatásra használják –, ahol a személygépkocsi áfája is levonható; ilyenkor a biztosító is ehhez igazodik. Ezért kér a kárrendezés elején áfa-nyilatkozatot, amelyben a cég a levonási jogosultságáról nyilatkozik – ennek valósághű kitöltése a cég saját felelőssége. A cégautó-adó és a járműnyilvántartás összefüggéseiről a cégautó-adó cikke szól.
Az önrész és az áfa: a könyvelői vitakérdés
Az önrész a feltétel szerint a kár cégnél maradó része: a biztosító a térítendő összegből vonja le, a különbözetet a cég fizeti a műhelynek. A vitát az okozza, hogy a levonási jog nem a fizetőhöz, hanem a számlához kötődik: a cég nevére kiállított javítási számla áfáját a cég a fenti szabályok szerint vonja le, függetlenül attól, hogy a számla egy részét a biztosító közvetlenül a műhelynek utalta. Az, hogy az önrészt a biztosító a nettó vagy a bruttó kárösszegből számítja, feltételfüggő; ha az elszámolás és a számla bontása eltér, a különbség könyvelési egyeztetést igényel – ez adójogi kérdés, amelyre a biztosítási feltétel nem ad választ. Az önrész mértékének stratégiai oldaláról az önrész-politika cikke szól; számvitelileg a biztosítói térítés jellemzően egyéb bevételként, a javítás költségként jelenik meg, a pontos elszámolást a könyvelőjével érdemes rögzíteni.
Kalkuláció alapú rendezés: mikor jó döntés flottában?
Flottában gyakori, hogy a cég nem javíttat minden karcolást, hanem a kalkulált nettó összeget veszi fel, és a járművet saját műhelyben vagy később, több sérüléssel együtt hozza rendbe. Ez legális és sokszor észszerű, két dolgot azonban érdemes tudni. Egyrészt a nem javított sérülést a biztosító a következő kárnál előzménykárként levonhatja, ezért a döntést a járműlistában rögzítse. Másrészt a kalkuláció nettó összege és a későbbi, számlás javítás bruttó költsége között az áfa-rész a cégnél marad, ha a számlát már nem nyújtja be a biztosítónak a feltétel szerinti határidőn belül. A számla utólagos benyújtásának lehetőségére és határidejére kárbejelentéskor érdemes rákérdezni.
Totálkár, lízing, finanszírozó
Totálkárnál nincs javítási számla: a biztosító a feltétel szerinti káridőponti értéket téríti a roncsérték levonásával, és az érték nettó vagy bruttó jellegét is a cég levonási jogához és a feltételhez igazítja – ez feltételenként eltér, ajánlatkéréskor érdemes rákérdezni. Finanszírozott járműnél a térítés jogosultja gyakran a lízingcég; a térítés és a fennálló tartozás viszonyáról a GAP-cikk szól. Tartós bérletnél a biztosítás sokszor a bérbeadó szerződése, és az áfa-kérdés is nála dől el – ezt érdemes a bérleti szerződésben tisztázni.
Mit tegyen a gyakorlatban?
Kárbejelentéskor töltse ki pontosan az áfa-nyilatkozatot, és jelezze, ha a jármű a 125. § szerinti kivétel alá esik. A műhelytől kérjen a cég nevére szóló, anyag- és munkadíj-bontású számlát – a Gfbt. ezt a kgfb-nél elő is írja –, és a kárrendezési elszámolást tételesen vesse össze vele: nettó, térített áfa-rész, önrész. Ha az elszámolás ellentmondásos, vagy a biztosító nyilatkozat hiányában nettót fizetett, alkuszként segítek az iratok rendezésében és az elakadt ügyben eligazodni, amiben tudok; az adójogi minősítés a könyvelőé, a nyilatkozat tartalma pedig a cégé. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény – és csak azt az áfát, ami a cégnél ténylegesen költség marad.
Kérdés a saját flottája elszámolására szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Bit. – 2014. évi LXXXVIII. törvény 123. § (njt.hu)
- Áfa tv. – 2007. évi CXXVII. törvény 124–125. § (njt.hu)
- Gfbt. – 2009. évi LXII. törvény 32/A. § (njt.hu)
- Signal Iduna – Gépjármű kárrendezési tájékoztató (áfa-nyilatkozat, 50%-os áfa-térítés személygépkocsinál)
- Signal Iduna – Számlanélküli kárrendezésre vonatkozó áfa-szabály
- Generali – Kárrendezési tájékoztató (Bit. 123. § idézete)
- GMT Legal – Bruttó vagy nettó, avagy mikor kell a biztosítónak megtérítenie a helyreállítási költségek áfatartalmát?
