Kkv-knál gyakori megoldás, hogy a cég megveszi az autót, de a forgalmi engedélybe a kollégát jegyzik be üzembentartónak – mert ő használja, ő fizeti a biztosítást, vagy mert így „megmarad a bónusza”. Egyéni vállalkozóknál fordított a kérdés: a jármű a magánszemély nevén van, a vállalkozás pedig ugyanaz a személy. Alkuszként azt látom, hogy ezek a konstrukciók ritkán születnek biztosítási megfontolásból, a következményeik viszont pontosan ott jelentkeznek: ki köti a kgfb-t, kié a bonus-malus, és mi számít a cég flottájának. Az üzembentartó–tulajdonos–lízing szereposztást korábban leírtam; ez a cikk arról szól, mi történik, amikor az üzembentartói jog kilép a cégből.
- A Gfbt. 4. §-a szerint a kgfb-t a mindenkori üzembentartó köteles megkötni; ha a dolgozót jegyzik be üzembentartónak, ő a szerződő, ő fizet, és az ő mulasztása hoz fedezetlenséget.
- A bonus-malus a személyhez kötődik, nem a járműhöz: cég és magánszemély között nem vihető át, a korábbi üzembentartó besorolása a szerződés megszűnésétől két évig őrizhető meg.
- A Gfbt. 3. §-a szerint flotta csak ugyanazon jogi személy, egyéni vállalkozó vagy egyéni cég szerződő üzembentartó legalább öt járművéből áll – a dolgozó nevére írt autó kiesik a cég flottájából.
Ki az üzembentartó, és miért ő köti a kgfb-t?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) 3. §-a szerint üzembentartó a hatósági okiratba bejegyzett üzembentartó, ennek hiányában a tulajdonos. A 4. § (1) bekezdése szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles kgfb-szerződést kötni, a (2) bekezdés szerint a kötelezettség a mindenkori üzembentartót terheli a gépjárműhasználat kezdetétől annak végleges megszűnéséig, a (3) bekezdés pedig kimondja, hogy a szerződéskötési kötelezettség szempontjából üzembentartónak minősül az is, akit a tulajdonos szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján üzembentartóként megnevez. Ebből két dolog következik. Ha a kolléga a bejegyzett üzembentartó, a kgfb az ő nevére szól, ő a szerződő, ő kapja a díjértesítőt és a felszólítást – a cég tulajdonosként nem fél a szerződésben, és a biztosítótól nem is kap róla értesítést. Ha pedig a díj elmarad, a Gfbt. 21. § (4) bekezdése szerint a biztosító hatvannapos póthatáridőt tartalmazó felszólítást küld, és a türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik; a fedezetlen időszakra a törvény szerinti fedezetlenségi díjat az üzembentartó fizeti, egy fedezetlen autóval okozott kárt pedig a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számla téríti meg a károsultnak, majd a kifizetett összeget a biztosítás nélkül maradt üzembentartótól követelheti vissza. A cég tehát egy olyan autó tulajdonosa, amelynek a biztosítási sorsa a dolgozó pontosságán múlik.
Az átruházás menete és a régi szerződés sorsa
Az üzembentartói jog átruházását a felek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződéssel teszik meg, a változást a közlekedési igazgatási szabályok szerint 15 napon belül kell bejelenteni a kormányablakban, ahol új forgalmi engedélyt állítanak ki; a törzskönyv a tulajdonosnál marad, és az illetéktörvény az üzembentartói jog megszerzését is vagyonszerzésnek tekinti, amely után illetéket kell fizetni. A biztosítási oldalon a Netrisk tájékoztatója szerint a korábbi kgfb-t érdekmúlás jogcímén meg kell szüntetni, az új üzembentartónak saját szerződést kell kötnie, és a fedezetlenség elkerülése érdekében célszerű az új szerződést a régi megszűnésének napjára kötni. Ez flottás autónál azt jelenti, hogy a jármű a cég keretszerződéséből kiléptetésre kerül, a dolgozó pedig lakossági kgfb-t köt – a két díjazási logika különbségéről a flotta- és lakossági kgfb összevetése szól. A casco külön kérdés: a casco szerződője bárki lehet, akinek a járműhez biztosítási érdeke fűződik, a kártérítés viszont a feltételek szerint a biztosítottat – jellemzően a tulajdonost vagy a finanszírozót – illeti, ezért a casco rendszerint a cég szerződésében marad, a dolgozó-üzembentartó legfeljebb díjfizetőként jelenik meg. Hogy a cég cascója a dolgozó által üzembentartott járműre változatlan feltételekkel kiterjed-e, biztosítónként eltér, és a flottaszerződésben ellenőrizni kell.
Kié a bonus-malus?
A bonus-malus rendszer szabályait a 21/2011. NGM rendelet tartalmazza, és a lényege egyszerű: a besorolás nem a járműhöz, hanem az üzembentartó személyéhez kötődik, járműkategóriánként. A Netrisk összefoglalója szerint a korábbi üzembentartó a meglévő fokozatát azonos járműkategórián belül másik autóra viheti, erre az előző szerződés megszűnésétől számított két évig van lehetőség. A cég és a dolgozó két külön személy, ezért a cég kgfb-előzménye a dolgozónak nem jár, és fordítva: ha a kolléga a saját, évek alatt összegyűjtött fokozatát a céges autóra viszi, az övé marad – amikor kilép a cégből, a bónusz vele megy, a cég pedig a visszavett autóra saját előzmény nélkül indul. Flottában ráadásul a bonus-malus nem is értelmezhető a megszokott formában: a flottadíjat a biztosítók jellemzően az állomány kárhányada alapján képzik, nem fokozatokból, ezért a cég flottából kiléptetett autójára a dolgozó a saját besorolását vagy – előzmény hiányában – az alapfokozatot kapja. Aki azért tesz dolgozót üzembentartónak, hogy „megmaradjon a bónusz”, az tehát a kolléga bónuszát őrzi, nem a cégét.
Mi marad a flottából?
A Gfbt. 3. §-a szerint gépjárműflotta az egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzembentartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha a darabszám a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt. A kulcsszó az „ugyanazon szerződő üzembentartó”: a dolgozó nevére bejegyzett autó nem a cég szerződése, ezért nem számít a cég flottájába, bármennyire céges a tulajdon. Egy hatautós cégnél két ilyen átruházás már a küszöb alá viszi az állományt, és a következő biztosítási időszak kezdőnapján a flotta-feltétel elveszhet – hogy ez mit jelent díjban és adminisztrációban, azt a flotta-küszöbről szóló cikkben írtam le. Az egyéni vállalkozónál a helyzet kedvezőbb, mint sokan hiszik: a törvény az egyéni vállalkozót is nevesíti lehetséges flotta-szerződőként, így aki a saját nevén tart legalább öt járművet a vállalkozásához, flottát köthet. Hogy a vegyes – részben magáncélú – használatú autót a biztosító beveszi-e a flottába, az ajánlatkérésnél dől el, és biztosítónként eltér.
Ami az üzembentartóval együtt költözik
Az üzembentartói bejegyzés nem csak biztosítási kérdés, és ezt a cégek egy része utólag veszi észre. A gépjárműadóról szóló törvény szerint az éves gépjárműadó alanya az, aki az év első napján a járműnyilvántartásban üzembentartóként szerepel – ez tehát átkerül a dolgozóra. A közúti közlekedésről szóló törvény objektív felelősségi szabálya – gyorshajtás, tilos jelzésen áthaladás – szintén az üzembentartót terheli, akárcsak a parkolási pótdíjak követelése. A cégautóadó alanya ugyanakkor jellemzően a nyilvántartás szerinti tulajdonos marad, és a magánhasználat személyi jövedelemadó-kérdéseit is a tulajdonos cég könyvelőjének kell rendeznie – ezeket a szabályokat itt csak érintem, részletesen a cégautóadóról szóló cikk és a könyvelő tárgya. Munkajogi oldalon a céges autót használó dolgozó kárfelelőssége a használati szabályzaton és a munkaszerződésen múlik, nem azon, kinek a neve áll a forgalmiban.
Mit tegyen, mielőtt átírja az üzembentartót?
Először tisztázza a célt. Ha az a szándék, hogy a kolléga fizesse a biztosítást, erre a költségátvállalás és a használati szabályzat is alkalmas, az üzembentartói jog átírása nélkül. Ha a kolléga bónuszát akarja érvényesíteni, számoljon azzal, hogy a flotta-küszöb, a gépjárműadó és az objektív felelősség is vele együtt mozog. Ha mégis az átruházás a döntés, a kgfb-váltást a megszűnés napjára időzítse, a casco-fedezet kiterjedését a flottaszerződésben ellenőrizze, és kérjen kártörténeti igazolást a kiléptetett járműről. Egyéni vállalkozóként pedig érdemes megkérdezni, hogy a saját néven futó járművek flottaként kezelhetők-e. Ha szól, az állomány átnézését és az ajánlatok összevetését elkészítem; a kormányablaki ügyintézés, az aláírás és a bejelentés az üzembentartó és a tulajdonos saját feladata marad.
Kérdés a saját állományára szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról (Gfbt.) – 3. §, 4. §, 21. §
- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról (Gjt.) – az adó alanya
- Netrisk: Üzembentartó váltás – ezek a legfontosabb teendők
- MNB Pénzügyi Navigátor: A bonus-malus besorolási rendszer (a besorolás az üzembentartó személyéhez kötődik, két éven belül vihető át új szerződésre)
