A képviselői autó az M1-esen hátulról kapott egy kamiont, a sofőr sértetlen, a kocsi viszont a szemle után „gazdasági totálkár” besorolást kap. Ettől a pillanattól a flottafelelős három vitába kerülhet egyszerre: mennyit ér a kocsi a kár napján, mennyit ér a roncs, és mit kezd ezzel a lízingcég, amelynek még húsz havi tartozás áll a szerződésén. Alkuszként azt látom, hogy a totálkár a casco-kárrendezés legtöbb félreértést hozó helyzete – nem azért, mert a biztosító rosszhiszemű, hanem mert a számítás logikáját kevesen ismerik előre. Ez a cikk a logikát mutatja be: ki és mi alapján dönt a totálkárról, hogyan áll össze a kifizetés, mi lesz a ronccsal, és hol lép be a finanszírozó.
- Gazdasági totálkár akkor van, ha a javítás költsége meghaladja a jármű káridőponti értékének a feltételben rögzített hányadát – a Groupama casco feltétele 70 százalékot ír, más biztosítók feltételei ettől eltérő arányt is meghatározhatnak; a besorolásról a biztosító dönt a szakértői felmérés és a javítási kalkuláció alapján.
- A kifizetés képlete: káridőponti (magyarországi piaci) érték mínusz roncsérték mínusz önrész, levonva az esetleges díjhátralékot; a roncsot a biztosító jellemzően nem veszi át, az a cégnél marad, értékét roncslicit alapján vonják le.
- Finanszírozott járműnél a kifizetés a finanszírozóhoz megy, a roncsról ő dönt, és a lízing-tartozással szemben számol el – a hiányzó különbözet a cégé, hacsak nincs GAP-fedezet.
Ki dönt, és hol a határ?
Két totálkár van. A műszaki totálkárnál a jármű fizikailag nem állítható helyre – ez ritka. A gazdasági totálkárnál helyre lehetne állítani, csak nem éri meg: a javítási költség a jármű káridőponti értékének egy meghatározott hányadát meghaladja. Ez a hányad a feltételekben rögzített, és biztosítónként eltér; a Groupama GB395 jelű casco feltétele például akkor tekinti a kárt totálkárnak, ha a helyreállítás költsége meghaladja a káridőponti érték 70 százalékát, más hazai feltételekben ettől eltérő küszöb is előfordul, ezért mindig a saját feltétel totálkár-definíciója az irányadó. A besorolásról a biztosító dönt, a kárszakértő által felvett sérülések és a javítási kalkuláció alapján; a finanszírozói útmutatók is így írják le: a biztosító akkor állapít meg gazdasági totálkárt, ha a sérülés mértékéből, a szakértői véleményből és a javítási kalkulációból azt állapítja meg, hogy a jármű gazdaságosan nem javítható.
A százalék azért fontos, mert nem a javítási költség nagysága, hanem az arány dönt. Egy idősebb, alacsony káridőponti értékű kisteherautónál egy közepes karosszériakár is átlépheti a küszöböt, miközben egy új járművön ugyanaz a sérülés sima töréskár marad. Flottában ezért a régi, de még dolgozó autók a totálkár-gyanús állomány – náluk éri meg előre végiggondolni, hogy a cég a casco nélküli üzemeltetést vagy a magasabb önrészt választja-e; a töréskár normál menetéről a töréskárról szóló cikkem ír.
A káridőponti érték: miből lesz a szám?
A casco nem az új árat és nem a könyv szerinti értéket téríti, hanem a káridőponti értéket: a feltételek szerint a jármű káresemény időpontjában fennálló magyarországi piaci értékét, amelyet a biztosítók jellemzően használt járműértékelő rendszer (katalógus) alapján, a felszereltség, az életkor és a futásteljesítmény figyelembevételével határoznak meg. A Groupama feltétele a pótlási költséget a magyarországi piaci értékhez köti, de legfeljebb a használt járműértékelő rendszer szerinti értékig; egyes feltételek az új jármű első hónapjaiban a vételi számla összegét veszik alapul. A vita itt szokott kezdődni: a cég a hirdetési árakat látja, a biztosító a katalógusértéket. Ha a cég vitatja az értéket, a jó eszköz nem az indulat, hanem a dokumentum: azonos típusú, korú és futásteljesítményű járművek tényleges hirdetései, a jármű szervizelőzménye, a kiemelt felszereltség igazolása, szükség esetén független szakértői vélemény. A biztosító álláspontját ezekkel lehet felülvizsgálatra kérni; ha ez sem vezet eredményre, a biztosító panaszkezelési eljárása, majd a bíróság az út – a Pénzügyi Békéltető Testülethez csak fogyasztó, vagyis magánszemély fordulhat, a cég nem, és az MNB egyedi kárvitát nem dönt el. Mikor és miben tudok ilyenkor segíteni, azt az elakadt kárügyekről szóló cikkben írtam le őszintén.
Áfa-visszaigénylő cégnél a kifizetés jellemzően nettó alapon történik, ami totálkárnál különösen nagy tétel; hogy miért és hogyan, arról az áfa-kérdésről szóló cikk szól.
A roncs sorsa: levonás, licit, megtartás
A totálkár-kifizetés képlete a feltételek szerint: káridőponti érték mínusz a maradvány (roncs) értéke mínusz önrész, a finanszírozói útmutatók szerint levonva még az esetleges díjhátralékot és a nem téríthető költségeket – a Groupama feltétele például a biztosítási időszak végéig járó díjat is levonja, mert totálkárnál a teljes időszak díja megilleti a biztosítót. A roncs tehát nem a biztosítóé lesz: a Groupama feltétele kimondja, hogy a biztosító a maradványt nem veszi át, az a biztosított tulajdonában marad, értékét pedig a szolgáltatási összegből levonja. Az értéket a gyakorlatban roncsbörzén vagy roncsliciten kapott ajánlatokkal állapítják meg: a legmagasabb ajánlat lesz a levont összeg, és a cég döntheti el, hogy a roncsot az ajánlattevőnek eladja – ekkor a kettő együtt adja ki a káridőponti értéket –, vagy megtartja. A megtartás flottában csábító lehet, ha van saját szerviz, de a levont roncsérték ilyenkor a cég kockázata, és a jármű forgalomban tartásának műszaki feltételei is a cégre maradnak. A roncsértékkel kapcsolatos vita a másik gyakori ütközőpont: ha a cég szerint a licit ajánlata irreálisan magas, kérheti a licit dokumentációját, és saját roncsvételi ajánlattal is szembeállíthatja – hogy a biztosító mennyire rugalmas, biztosítónként eltér.
Finanszírozott járműnél a roncsról nem a cég dönt. A finanszírozói útmutató szerint a maradvány értékesítése mindenkor a tulajdonos, azaz a finanszírozó joga – a lízingbe vevő cég kezdeményezhet, de a döntés a tulajdonosé.
A lízing-tartozás és a GAP
Lízingelt vagy hitelből vett járműnél a casco kedvezményezettje, engedményese jellemzően a finanszírozó: a finanszírozói útmutató szerint a jármű tulajdonosa a finanszírozási szerződés maradéktalan rendezéséig a finanszírozó, a javítási kifizetéshez az ő engedélye kell, a totálkár-összeg pedig közvetlenül hozzá folyik be. A lízingszerződés a jármű megsemmisülésével jellemzően lejárat előtt megszűnik, és a finanszírozó elszámol: a biztosítótól kapott összeget szembeállítja a fennálló tőketartozással, a lejárt díjakkal és a szerződés zárási költségeivel. Az útmutatók arra is figyelmeztetnek, hogy a kárrendezés alatt az esedékessé vált törlesztőrészleteket fizetni kell. Ha a kifizetés több a tartozásnál, a különbözet a cégé; ha kevesebb – ez fiatal, gyorsan értékvesztő járműnél és alacsony önerőnél gyakori –, a hiányt a cég fizeti meg. Erre a résre való a GAP-fedezet, amelyről külön cikk szól; totálkárnál dől el, hogy megérte-e.
Ami flottában rárakódik: pótlás, állásidő, kárhányad, díj
A totálkáros jármű casco-szerződése a feltételek szerint jellemzően a biztosítási esemény napjával megszűnik – a Groupama feltétele ezt kifejezetten kimondja –, a flottalistáról a járművet ki kell vezetni, a kgfb-t a forgalomból kivonással vagy az átírással rendezni, a pótló járművet pedig a flottakeretbe beléptetni; a díj sorsa feltételfüggő – a Groupama feltétele szerint például a teljes biztosítási időszak díja megilleti a biztosítót, időarányos visszatérítés nincs. A kiesett autó napjait bérautó vagy belső átcsoportosítás fedezi, a casco csereautó-eleme pedig csak akkor, ha a szerződésben benne van – az állásidőről szóló cikk részletezi. Ha a totálkárt másik jármű okozta, a cég a károkozó kgfb-biztosítójával szemben a Ptk. kártérítési szabályai szerint érvényesítheti a kárát – ide a jármű értéke mellett a szállítás, a bérautó és az igazolt kiesés is tartozhat –, a saját casco útja viszont a cég számára egyszerűbb lehet, és a casco-biztosító utóbb a károkozótól kér megtérítést. Végül a kárhányad: egy totálkár egyetlen tétellel hónapok díjbevételét viszi el a biztosító szemében, ezért az évfordulós tárgyaláson külön magyarázatot kíván – vétlen kárnál a regressz, saját hibánál a megelőzési intézkedés a jó érv.
Mit tegyen a flottafelelős totálkárnál? Kérje írásban a totálkár-besorolás alapját (javítási kalkuláció, káridőponti érték számítása), a roncslicit eredményét és a levonások tételes listáját; finanszírozott járműnél párhuzamosan a lízingcég elszámolását és a GAP-kötvényt; a pótlás és a listafrissítés ne csússzon. Alkuszként abban tudok segíteni, hogy a feltétel totálkár-pontjait, a számítás elemeit és a vitatás lehetőségeit a saját ügyére vetítve elmagyarázom – ha szól, segítek, amiben tudok. A biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény, és annyit, amennyit a feltétel káridőponti értékként és levonásként meghatároz.
Kérdés egy konkrét totálkár-elszámolásra vagy a flottája casco-feltételére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →
Források
- Groupama Biztosító – GB395 jelű Groupama Casco Biztosítás ügyféltájékoztató és feltételek (hatályos 2023. augusztus 1-jétől; 2025. augusztusi közzététel): totálkár-küszöb 70%, káridőponti érték, a maradvány kezelése, szállítási és tárolási költségek, a szerződés megszűnése totálkárnál
- Volvo Financial Services Hungary – Gépjármű káreseménnyel (casco) kapcsolatos ügyintézés: gazdasági totálkár megállapítása, roncsbörze, a finanszírozó jogállása és a maradvány értékesítése, elszámolás
- MNB – Pénzügyi Békéltető Testület (csak fogyasztói, azaz magánszemély-ügyekben jár el; a cég kárvitájának fóruma a biztosító panaszkezelése után a bíróság)
