Volt dolgozó nem adja vissza a céges autót: casco?

A munkaviszony véget ért – felmondással, közös megegyezéssel vagy csúnyán –, a dolgozó pedig nem jelent meg az autóval a telephelyen. A kulcs nála, a forgalmi a kesztyűtartóban, a telefon kicseng. A flottafelelős első kérdése – alkuszként azt látom – jellemzően ugyanaz: „ez lopás, bejelentjük a cascóra?” A rövid válasz: a büntetőjog és a casco-feltétel is más szavakat használ erre a helyzetre, mint a köznyelv, és a cég a kettő között könnyen rossz irányba indul. Ez a cikk a céges szöget járja körül; a hasonló magánszemélyes esetről – a próbaútra elvitt, vissza nem hozott autóról – a casco.biz ír.

Röviden:

A kulccsal, jogszerűen átvett autó visszatartása a büntetőjogban jellemzően nem lopás: a minősítés a szándéktól függően sikkasztás vagy jármű önkényes elvétele (jogtalan használat) lehet – ezt a nyomozó hatóság dönti el, a feljelentést ettől függetlenül érdemes megtenni.
A casco lopás-fedezete a hazai feltételek jellemző megfogalmazása szerint a lezárt jármű idegen általi, jogtalan elvételére szól; a rábízott jármű vissza nem adását a feltételek többsége kizárja vagy külön kezeli – biztosítónként eltér, a saját flotta-feltétel a mérvadó.
A cég útja az írásbeli felszólítás, a feljelentés és a polgári jogi igény; közben a kgfb és a cég üzembentartói felelőssége tovább él, lízingelt autónál pedig a finanszírozót is be kell vonni.

Lopás, sikkasztás vagy jogtalan használat? A szavak itt pénzt érnek

A Büntető Törvénykönyv három, egymástól világosan elhatárolt tényállást ismer erre a körre, és a különbség abban áll, hogyan került az autó a dolgozóhoz, és mit akar vele. Lopásról a köznyelvi értelemben akkor beszélünk, ha valaki a más dolgát azért veszi el, hogy eltulajdonítsa – a kulcs nélkül feltört és elvitt autó ez. A kilépő dolgozó viszont nem elvette az autót: a cég rábízta, kulccsal, menetlevéllel, szabályzattal. Ha a rábízott dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy sajátjaként rendelkezik vele – eladja, elzálogosítja, eltünteti –, az a sikkasztás köre. Ha „csak” használja tovább, és a visszaadást halogatja, a rábízott gépi meghajtású jármű jogtalan használata a jármű önkényes elvételének tényállásához áll közel. Hogy melyik áll fenn, azt nem a cég, hanem a rendőrség és az ügyészség minősíti a szándék és a körülmények alapján; a cég dolga a tényállás közlése és a dokumentálás. Alkuszként azt látom, hogy a feljelentést sokan azért halogatják, mert „nem akarják lopással vádolni” a volt kollégát – a feljelentés azonban nem vád, hanem a tények közlése, és a casco-feltételek is ehhez kötik a további lépéseket.

Mit mond a casco? A lopás-fedezet határa

A flotta-casco lopáskár-fedezete a hazai feltételek jellemző megfogalmazása szerint a megfelelően lezárt, őrizetlenül hagyott jármű idegen személy általi, jogtalan elvételére szól: feltörés, a zár vagy az indításgátló leküzdése, az ellopott kulccsal elvitt autó. A rábízott jármű vissza nem adása ebbe a képbe nem illik: nem volt idegen behatolás, a kulcsot és a járművet a cég maga adta át. Ezért a feltételek többsége a sikkasztást, a csalással megszerzett járművet és a használatra átadott jármű jogosulatlan továbbhasználatát kifejezetten kiveszi a lopás-fedezetből, mások a „jogtalan elvétel” fogalmával érik el ugyanezt – biztosítónként eltér, a saját flotta-feltétel lopás-fejezetét kell elolvasni. Fontos a megkülönböztetés: ez kizárás, nem mentesülés. Nem arról van szó, hogy a biztosító a cég hibája miatt megtagadja a szolgáltatást, hanem arról, hogy az esemény a szerződés szerint nem biztosítási esemény; a biztosító csak arra fizet, ami a szerződésében biztosítási esemény. Ahol a feltétel mégis ad fedezetet, ott jellemzően rendőrségi feljelentés kell, és a feltételben rögzített várakozási idő – biztosítónként eltérő, a feljelentéstől vagy a kárbejelentéstől számított határidő –, amely alatt a jármű nem kerül meg; a kulcsok és a forgalmi engedély hiánytalan átadását a biztosító a kárrendezésben jellemzően vizsgálja. A lopáskár általános menetét a lopáskárról szóló cikk írja le. Ha az autó megkerül, de sérülten, a töréskár elbírálásánál az dönt, hogy a feltétel szerint ki vezethette a járművet, és kizárja-e a jogtalan használat közben keletkezett kárt – erről a sofőr-körről szóló cikk szól részletesen. A Ptk. biztosítási fejezete szerint a biztosító a kifizetett összeg erejéig a károkozóval szemben megtérítési igényt érvényesíthet, vagyis a volt dolgozó a biztosító követelésével is találkozhat.

Ami közben tovább él: kgfb, üzembentartói felelősség, lízing

Amíg az autó a volt dolgozónál van, a cég marad az üzembentartó. A kgfb-t díjfizetéssel hatályban kell tartani, a cégautóadó és a díj fut, és ha a volt dolgozó az autóval kárt okoz, a károsultnak a cég kgfb-biztosítója fizet. A Gfbt. 34. §-a szerint azonban a biztosító a kifizetett összeget visszakövetelheti attól a vezetőtől, aki a járművet az üzembentartó engedélye nélkül vezette – a munkaviszony megszűnése és az írásbeli visszaadási felszólítás után ez az engedély hiánya dokumentálható. A Ptk. 6:540. §-a szerinti munkáltatói felelősség a munkaviszonnyal összefüggő károkozásra szól; a megszűnt munkaviszony után, a felszólítás ellenére használt autóval okozott kárnál a cég helyzete más, de ezt egyedi ügyben jogász ítéli meg. Lízingelt vagy tartós bérletű autónál a finanszírozó a tulajdonos, és a szerződések jellemzően bejelentési kötelezettséget írnak elő a jármű eltűnésére; a finanszírozó jellemzően a casco kedvezményezettje is, ezért a kárrendezés nélküle általában nem zárul le – a szereplőkről az üzembentartó–tulajdonos–lízing cikk ad képet.

A cég jogi útja: felszólítás, feljelentés, polgári igény

Az Mt. a munkaviszony megszűnésekor a munkakör átadását és a munkáltatóval való elszámolást írja elő a munkavállalónak – a céges autó, a kulcsok, a tankkártya és a tartozékok visszaadása ennek része. Az első lépés ezért az írásbeli, igazolható felszólítás rövid, konkrét határidővel és a jogkövetkezmények megjelölésével; ez később a feljelentésben és a polgári perben is bizonyíték. Ha a határidő eredménytelenül telik el, jöhet a feljelentés a rendőrségen a tények leírásával, és a biztosító értesítése a kárvonalon vagy a flotta-portálon, akkor is, ha a fedezet kérdéses: a bejelentés a cég kötelezettsége, az elbírálás a biztosítóé. Polgári úton a cég a jármű kiadását, a jogalap nélküli használat ellenértékét és a kárt követelheti; a volt dolgozóval szembeni kárigényre a munkaviszony alatti károkozásnál az Mt. munkavállalói kárfelelősségi szabályai, utána az általános polgári jogi szabályok irányadók – ennek határait a dolgozói kárfelelősségről szóló cikk tárgyalja. A telematikai nyomkövető ilyenkor hasznos, de a rendőrség munkáját segítse, ne a cég „visszaszerző akcióját”: az autó önhatalmú elvitele a volt dolgozó lakhelyéről újabb jogvitát szül.

Megelőzés: a kilépési rutin

A legtöbb ilyen ügy nem rosszindulatból, hanem kuszaságból indul: nincs rögzítve, mikor és hol kell leadni az autót, hány kulcs van, mi lesz a felmondási idő alatti használattal. A gépjármű-használati szabályzatba érdemes felvenni a kilépési rendet: leadás helye és ideje, kulcsok száma, forgalmi, tankkártya, matricák, az átadás-átvételi jegyzőkönyv és a fotózás; a munkáltatói felmondás közlésével egy időben pedig érdemes a kulcsot és az autót helyben átvenni, nem napokkal később. Ha a cég nyomkövetőt használ, az Mt. 11/A. §-a szerint a dolgozót előzetesen, írásban kell tájékoztatni az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközről – a jogszerűen gyűjtött helyadat ér valamit a rendőrségnél, a titokban gyűjtött csak bajt hoz.

Mit tegyen a gyakorlatban?

Ha már megtörtént: írásbeli felszólítás határidővel, majd feljelentés, bejelentés a biztosítónak és – ha van – a finanszírozónak, a kgfb díjának megfizetése, és a dokumentumok (munkaviszony megszűnésének igazolása, felszólítás, kulcslista, fotók) egy helyre gyűjtése. Ha elakad, segítek, amiben tudok; a büntetőjogi és munkajogi lépéseket ügyvéddel érdemes egyeztetni. A biztosító ebben az ügytípusban ritkán a megoldás – a kilépési rutin viszont a legtöbb esetben az.

Kérdés a saját flottája kilépési rendjére szabva? Foglaljon 20 perces díjmentes konzultációt →

Források

A cikk tájékoztató jellegű, általános információkat tartalmaz, nem minősül ajánlattételnek vagy biztosítási tanácsadásnak. A biztosítási szerződések pontos tartalmát a biztosítók mindenkori szerződési feltételei határozzák meg. A büntetőjogi minősítés és a volt munkavállalóval szembeni igényérvényesítés jogi kérdés – egyedi ügyben kérje ügyvéd véleményét; a casco szolgáltatásának feltételeit a biztosító mindenkori szerződési feltételei határozzák meg.

A volt dolgozó nem hozta vissza a céges autót: lopás, sikkasztás – és mit mond a casco?